Az együttélés reprezentációi Erdélyben
Kulcsszavak:
-Absztrakt
A rendszerváltást követően a posztszocialista társadalmak nyilvános politikai-ideológiai diszkurzív tere telítődött a nemzeti kisebbségek, a többségi és kisebbségi
nemzeti csoportok egymásközti viszonyait dramatizáló, leegyszerűsítő, elsődlegesen napi politikai célokat szolgáló tartalmakkal. A kilencvenes évek végén az ELTE Szociológiai Intézetében egy vizsgálatsorozatot indítottunk, melynek célja a Kárpátmedencében együtt élő többségi és kisebbségi nemzeti csoportok egymásközti viszonyait jellemző szociológiai és szociálpszichológiai összetevők feltárása. E vizsgálatsorozat részeként 1997 telén Erdélyben a román és magyar népességből vett reprezentatív mintavétel után a mintába került válaszadókat személyes interjúk révén arra kértük, hogy saját anyanyelvükön válaszoljanak kérdéseinkre. A kérdőív kérdései négy nagyobb egység szerint tagolódtak. Az első tartalmi egység kérdéseire kapott válaszok alapján rekonstruálhattuk, hogy milyen félelmek élnek a megkérdezettekben és miként látják Románia európai felzárkózási esélyeit, mennyire derűlátóak. A második blokkban helyeztük el a nemzeti identitás egyes összetevőire vonatkozó kérdéseket. A harmadik egység kérdéseivel a nemzeti identitásra épülő politizálás lehetőségeinek perspektíváit kutattuk. Végül a kérdések negyedik csoportjában azt vizsgáltuk, hogy a megkérdezettek miként élik és ítélik meg a romániai társadalom nemzeti szempontból vett többségi és kisebbségi viszonyait, és az etnikai-nemzeti szempontok miként hatják át a társadalmi kapcsolatokat.
