Szakterületi blokkosodás és átjárás az MTA IX. osztályának jelölési hálózatában (1990–2024)
DOI:
https://doi.org/10.51624/Kulcsszavak:
jelölési hálózat, testületi szelekció, tudományos elismerés, blokkosodás, kapuőrzés, közvetítésAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan szerveződött a jelölés a Magyar Tudományos Akadémia IX. osztályában 1990 és 2024 között. A jelölést nem adminisztratív előzményként, hanem a tudományos elismerés intézményi termelésének egyik belépési mechanizmusaként értelmezi: olyan szakaszként, ahol a támogatás megszerveződik, és láthatóvá válnak a szakterületi határok, a kapuőrzés és a jelölői együttmozgás mintázatai. Az elemzés az MTA hivatalos jelölési és választási dokumentációjára, valamint a Magyar Tudomány különszámaira épül; az adatbázis 13 választási ciklust és 468, IX. osztálybeli jelölőktől származó ajánlási kapcsolatot tartalmaz. A tanulmány leíró hálózati megközelítéssel vizsgálja a jelölő-jelölt bipartit hálózat blokkosodását, a blokkok közötti átjárást és a projektált együttjelölési hálózat koncentrációját. Az eredmények szerint a jelölési hálózat tartósan szakterületi blokkosodást mutat: a támogatás döntő része a saját tudományterületi körökön belül marad. A blokkok között létezik átjárás, de korlátozott, és több ciklusban néhány aktív közvetítőhöz kötődik. A tanulmány hozzájárulása a tudományszociológiához, hogy a tudományos elismerés intézményi működését nem a végső választási kimenetnél, hanem a jelölési támogatás megszerveződésénél teszi vizsgálhatóvá.
Hivatkozások
Aadland, E., Cattani, G., & Ferriani, S. (2019). Friends, gifts, and cliques: Social proximity and recognition in peer-based tournament rituals. Academy of Management Journal, 62(3), 883–917. https://doi.org/10.5465/amj.2016.0437
Allison, P. D., Long, J. S., & Krauze, T. K. (1982). Cumulative advantage and inequality in science. American Sociological Review, 47(5), 615–625. https://doi.org/10.2307/2095162
Ayoubi, C., Pezzoni, M., & Visentin, F. (2021). Does it pay to do novel science? The selectivity patterns in science funding. Science and Public Policy, 48(5), 635–648. https://doi.org/10.1093/scipol/scab031
Azoulay, P., Stuart, T., & Wang, Y. (2014). Matthew: Effect or fable? American Economic Review, 104(6), 1531–1556. https://doi.org/10.1287/mnsc.2013.1755
Bol, T., De Vaan, M., & Van de Rijt, A. (2018). The Matthew effect in science funding. Proceedings of the National Academy of Sciences, 115(19), 4887–4890. https://doi.org/10.1073/pnas.1719557115
Borjas, G. J., & Doran, K. B. (2013). Prizes and productivity: How winning the Fields Medal affects scientific output. Journal of Human Resources, 50(3), 728–758. https://doi.org/10.3386/w19445
Bourdieu, P. (1988). Homo Academicus. Stanford University Press.
Castilla, E. J., & Benard, S. (2010). The paradox of meritocracy in organizations. Administrative Science Quarterly, 55(4), 543–676. https://doi.org/10.2189/asqu.2010.55.4.543
Chan, H. F., Frey, B. S., Gallus, J., & Torgler, B. (2014). Academic honors and performance. Labour Economics, 31, 188–204. https://doi.org/10.1016/j.labeco.2014.05.005
Frey, B. S., & Gallus, J. (2014). The power of awards. The Economists’ Voice, 11(1), 1–5. https://doi.org/10.1515/ev-2014-0002
Frey, B. S., & Gallus, J. (2016). Honors: A rational choice analysis of award bestowals. Rationality and Society, 28(3), 255–269. https://doi.org/10.1177/1043463116634656
Frey, B. S., & Gallus, J. (2017). Towards an economics of awards. Journal of Economic Surveys, 31(1), 190–200. https://doi.org/10.1111/joes.12127
Frey, B. S., & Neckermann, S. (2009). Abundant but neglected: Awards as incentives. The Economists’ Voice, 6(2). https://doi.org/10.2202/1553-3832.1378
Gallus, J., & Frey, B. S. (2017). Awards as strategic signals. Journal of Management Inquiry, 26(1), 76–85. https://doi.org/10.1177/1056492616658127
Horta, H., & Jung, J. (2024). The crisis of peer review: Part of the evolution of science. Higher Education Quarterly, 78, e12511. https://doi.org/10.1111/hequ.12511
Jin, C., Uzzi, B., & Wang, D. (2020). Scientific prizes and the extraordinary growth of scientific topics. Nature Communications, 12(1), 5680. https://doi.org/10.1038/s41467-021-25712-2
Kladakis, A., Mongeon, P., & Bloch, C. W. (2024). Citation elites in polytheistic and umbrella disciplines: Patterns of stratification and concentration in Danish and British science. Minerva, 62, 397–426. https://doi.org/10.1007/s11024-024-09521-7
Lamont, M. (2009). How professors think: Inside the curious world of academic judgment. Harvard University Press.
Langfeldt, L., Nedeva, M., Sörlin, S., & Thomas, D. A. (2020). Co-existing notions of research quality: A framework to study context-specific understandings of good research. Minerva, 58(1), 115–137. https://doi.org/10.1007/s11024-019-09385-2
Larivière, V., Macaluso, B., Archambault, É., & Gingras, Y. (2010). Which scientific elites? On the concentration of research funds, publications and citations. Research Evaluation, 19(1), 45–53. https://doi.org/10.3152/095820210X492495
Lincoln, A. E., Pincus, S., Koster, J. B., & Leboy, P. S. (2012). The Matilda Effect in science: Awards and prizes in the US, 1990s and 2000s. Social Studies of Science, 42(2), 307–320. https://doi.org/10.1177/0306312711435830
McCabe, M. J., & Babutsidze, Z. (2024). Scientific prizes and post-award attention: Evidence from the Nobel Prize in economics. Boston University Questrom School of Business Research Paper. https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3534922
McPherson, M., Smith-Lovin, L., & Cook, J. M. (2001). Birds of a feather: Homophily in social networks. Annual Review of Sociology, 27, 415–444. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.27.1.415
Merton, R. K. (1968). The Matthew effect in science. Science, 159(3810), 56–63. https://doi.org/10.1126/science.159.3810.56
Newman, M. E. J. (2003). The structure and function of complex networks. SIAM Review, 45(2), 167–256. https://doi.org/10.1137/S003614450342480
Qiu, Y. J. J. (2023). The Matthew effect, research productivity, and the dynamic allocation of NIH grants. The RAND Journal of Economics, 54(1), 135–164. https://doi.org/10.1111/1756-2171.12433
Petersen, A. M., Fortunato, S., Pan, R. K., Kaski, K., Penner, O., Rungi, A., Riccaboni, M., Stanley, H. E., & Pammolli, F. (2014). Reputation and impact in academic careers. Proceedings of the National Academy of Sciences, 111(43), 15316–15321. https://doi.org/10.1073/pnas.1323111111
Van den Brink, M., & Benschop, Y. (2013). Gender in academic networking: The role of gatekeepers in professorial recruitment. Journal of Management Studies, 50(4), 460–492. https://doi.org/10.1111/joms.12060
