A nyílt romaellenesség továbbélése
Romaellenes attitűdök alakulása Magyarországon az 1990-es évektől napjainkig
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.22914Kulcsszavak:
csoportközi előítéletek, romaellenesség, társadalmi normák, diszkriminációAbsztrakt
Tanulmányunk a romaellenesség főbb trendjeit vizsgálja longitudinális adatok, valamint egy 2025-ben végzett, országosan súlyozott keresztmetszeti online vizsgálat (N = 1600) alapján. A korábbi TÁRKI-felmérésekben alkalmazott, változatlan megfogalmazású kérdésblokk használatával azt mutatjuk be, hogy bár a klasszikus, nyílt romaellenes attitűdök egy része mérséklődött az 1990-es évekhez és a 2000-es évek elejéhez képest, azonban a különböző módokon mért szegregációs és romaellenes elképzelések támogatása továbbra is széles körű. A válaszadók többsége egyetért a romák munkamoráljára vonatkozó moralizáló állításokkal, és egy jelentős kisebbség biológiai magyarázatokra épülő megfogalmazásokat is elfogad. A csoportközi összehasonlítások szerint – a szimpátia, az észlelt intelligencia és a szorgalmasság dimenzióiban – a romákat következetesen kedvezőtlenebbül értékelik, mint a többségi magyarokat és a nyugdíjasokat, így alacsonyabb pozíciót foglalnak el a vizsgált csoporthierarchiában. A diszkriminációhoz kapcsolódó társadalmi normák vizsgálata azt mutatja, hogy a lakhatás, a munkaerőpiac, az oktatás és az önkormányzati döntéshozatal területén a romákkal szembeni kirekesztő gyakorlatokat sokan látják elterjedtnek, és a válaszadók nem elhanyagolható része elfogadhatónak is tartja azokat. Survey kísérletünk eredményei továbbá azt jelzik, hogy a romaellenes beszéd megítélése erősen kontextusfüggő: a személyes interakciókban (baráti beszélgetésekben és munkahelyi helyzetekben) nagyobb elfogadás tapasztalható, mint a nyilvános online térben, ami alátámasztja, hogy a romaellenesség nem csupán egyéni meggyőződés, hanem normák által strukturált társadalmi jelenség.
Hivatkozások
Angelusz, R. (1996): A cigányellenesség és a pluralizmus ignoranciája. Jel-kép, 1, 3–22. ISSN 0209-584X
Bartha, A., Boda, Z., & Szikra, D. (2020): When populist leaders govern: Conceptualising populism in policy making. Politics and Governance, 8(3), 71–81. https://doi.org/10.17645/pag.v8i3.2922
Bernát, A., Juhász, A., Krekó, P., & Molnár, C. (2012): A radikalizmus és a cigányellenesség gyökerei a szélsőjobboldal szimpatizánsai körében. In Kolosi, T., & Tóth, I. Gy. (szerk.), Társadalmi riport 2012 (pp. 355–376). Budapest: TÁRKI.
Bobo, L. D., Charles, C. Z., Krysan, M., Simmons, A. D., & Fredrickson, G. M. (2012): The Real Record on Racial Attitudes. In Marsden, P. V. (szerk.), Social Trends in American Life: Finds from the General Social Survey since 1972 (pp. 38–83). Princeton–Oxford: Princeton University Press.
Brauer, M. (2024): Stuck on intergroup attitudes: The need to shift gears to change intergroup behaviors. Perspectives on Psychological Science, 19(1), 280–294
Crandall, C. S., Eshleman, A., & O’Brien, L. (2002): Social Norms and the Expression and Suppression of Prejudice: The Struggle for Internalization. Journal of Personality and SocialPsychology, 82(3), 359–378. https://doi.org/10.1037/0022-3514.82.3.359
Csalog, Zs. (1980): A Cigánykérdés Magyarországon 1980 előtt. In Bence, Gy., Csoóri, S. et al. (szerk.), Bibó-emlékkönyv. 2. kötet (pp. 522–545). Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár.
Dencső, B., & Sik, E. (2007): Adalékok az előítéletesség mértékének és okainak megismeréséhez a mai Magyarországon. Educatio, 16(1), 50–66. https://folyoiratok.oh.gov.hu/sites/default/files/article_attachments/dencsob_sike_0701.pdf
Elwert, F., Keller, T., & Kotsadam, A. (2023): Rearranging the desk chairs: A large randomized field experiment on the effects of close contact on interethnic relations. American Journal of Sociology, 128(6), 1809–1840. https://doi.org/10.1086/724865
Enyedi, Z., Fábián, Z., & Sik, E. (2004): Nőttek-e az előítéletek Magyarországon? In Kolosi, T. Tóth, I. Gy., & Vukovich, G. (szerk.), Társadalmi Riport 2004 (pp. 375–399). Budapest: TÁRKI https://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a809.pdf
Erőss, G. – Gárdos, J. (2007): Az előítéletesség-kutatások bírálatához. Educatio, 16(1). 307–322.
European Commission (2023).): Discrimination in the EU. Special Eurobarometer 535. Brussels: European Commission. https://doi.org/10.2838/936462
Gárdos, J. (2020): Előítélet-kutatások. In (Disz)kontinuitások. Budapest: Napvilág Kiadó – ELTE Eötvös József Kiadó.
Heller, Á. (1966): Előítélet és mindennapi élet. In uő.: Társadalmi szerep és előítélet (pp. 79–170). Budapest: Akadémia Kiadó.
Hello, E., Scheepers, P., & Sleegers, P. (2006): Why the more educated are less inclined to keep ethnic distance: An empirical test of four explanations. Ethnic and Racial Studies, 29(5), 959–985. https://doi.org/10.1080/01419870600814015
Kende, A., Hadarics, M., & Lasticová, B. (2017): Anti-Roma Attitudes as Expression of Dominant Social Norms in Eastern Europe. International Journal of Intercultural Relations, 60(2017), 12–27. https://doi.org/10.1016/j.ijintrel.2017.06.002
Kende, A., Hadarics, M., Bigazzi, S., Boza, M., Kunst, J. R., Lantos, N. A., Lášticová, B., Minescu, A., Pivetti, M., & Urbiola, A. (2021): The last acceptable prejudice in Europe? Anti-Gypsyism as the obstacle to Roma inclusion. Group Processes & Intergroup Relations, 24(3), 388–410. https://doi.org/10.1177/1368430220907701
Keresztes-Takács, O., Lendvai, L., Kende, A. (2016): Romaellenes előítéletek Magyarországon: Politikai orientációtól, nemzeti identitástól és demográfiai változóktól független nyílt elutasítás. Magyar Pszichológiai Szemle, 71(4), 609-627. https://doi.org/10.1556/0016.2016.71.4.2
Kertesi, G., & Kézdi, G. (2011a): Roma Employment in Hungary after the Post-Communist Transition. Economics of Transition 19(3): 563–610. https://doi.org/10.1111/j.1468-0351.2011.00410.x
Kertesi, G., & Kézdi, G. (2011b): The Roma/Non-Roma Test Score Gap in Hungary. American Economic Review, 101(3): 519–25. https://doi.org/10.1257/aer.101.3.519
Kisfalusi, D., Pál, J., & Boda, Zs. (2020): Bullying and Victimization among Majority and Minority Students: The Effects of Self- and Peer-Reported Ethnicity. Social Networks, 60 48–60. https://doi.org/10.1016/j.socnet.2018.08.006
Márkus, M. (1967): Büszkeség és előítélet. Valóság, (4): 63–64
Nariman, S. H., Hadarics, M., Kende, A., Lášticová, B., Poslon, X. D., Popper, M., Boza, M., Ernst-Vintila, A., Badea, C., Mahfud, Y., O’Connor, A., & Minescu, A. (2020): Anti-Roma bias (stereotypes, prejudice, behavioral tendencies): A network approach toward attitude strength. Frontiers in Psychology, 11, 2071. https://doi.org/10.3389/fpsyg.2020.02071
Örkény, A., & Váradi, L. (2010): Az előítéletes gondolkodás társadalmi beágyazottsága, nemzetközi összehasonlításban. Alkalmazott Pszichológia, 12(1–2), 29–46.
Pálosi, É., Sik, E., & Simonovits, B. (2007): Diszkrimináció a plázában. Szociológiai Szemle, 17(3–4), 135–148.
Paluck, E. L., Porat, R., Clark, C. S., & Green, D. P. (2021): Prejudice reduction: Progress and challenges. Annual review of psychology, 72(1), 533–560
Simonovits, B., Kurdi, B., & Simonovits, G. (2023): Disabled and Romani passengers face similar levels of discrimination but different levels of open hostility in the sharing economy. Scientific reports, 13(1), 10605. https://doi.org/10.1038/s41598-023-37263-1
Simonovits, G., Kézdi, G., & Kardos, P. (2018): Seeing the world through the other’s eye: An online intervention reducing ethnic prejudice. American Political Science Review, 112(1), 186–193.
Simonovits, G., Simonovits, B., Vig, A., Hobot, P., Nemeth, R., & Csomor, G. (2022): Back to “normal”: the short-lived impact of an online NGO campaign of government discrimination in Hungary. Political Science Research and Methods, 10(4), 848–856. https://doi.org/10.1017/S0003055417000478
Szekeres, H. (2020): Kedvelni vagy tisztelni? Az előítéletek csökkentése a melegszívűség és kompetencia dimenzióiban. Alkalmazott Pszichológia, 20(4), 15–49. https://doi.org/10.17627/alkpszich.2020.4.15
Szekeres, H., Gati, E., Onyeador, I. N., Kende, A., & Doosje, B. (2026): Reducing paternalistic bias toward ethnic minority girls. Journal of Experimental Social Psychology, 123, 104855. https://doi.org/10.1016/j.jesp.2025.104855
Váradi, L., Szilasi, B., Kende, A., Braverman, J., Simonovits, G., & Simonovits, B. (2023): “Personally, I feel sorry, but professionally, I don’t have a choice.” Understanding the drivers of anti-Roma discrimination on the rental housing market. Frontiers in Sociology, 8(1223205). https://doi.org/10.3389/fsoc.2023.1223205
Vida, B. (2026): Lázár szerint ha migránsok nincsenek, és valakinek takarítania kell az InterCityn a mosdót, akkor fel kell tárni a belső tartalékokat, ez pedig a cigányságot jelenti. Telex. https://telex.hu/belfold/2026/01/22/lazarinfo-balatonalmadi
Vidra, Z., & Fox, J. (2014): Mainstreaming of racist anti-Roma discourses in the media in Hungary. Journal of Immigrant & Refugee Studies, 12, 437–455. https://doi.org/10.1080/15562948.2014.914265
