A társadalmi nemi rend rekontextualizációja az akadémiai térben: integrált modell az akadémiai nemi egyenlőtlenségek elemzésére
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.22929Kulcsszavak:
társadalmi nemi rend, akadémiai nemi egyenlőtlenségek, diskurzus, rekontextualizáció, kumulatív diszkurzív rekontextualizációs modellAbsztrakt
A nemek közötti egyenlőtlenségek tartósan jelen vannak az akadémiai szférában, holott az egyetemek működését formálisan nemsemleges vagy újabban a nemi egyenlőséget támogató szabályozások alakítják. A szakirodalom jelentős eredményeket ért el az egyenlőtlenségek strukturális, szervezeti, interperszonális és egyéni mechanizmusainak feltárásában, kevesebb figyelem irányult azonban arra, hogy e dimenziók miként kapcsolódnak egymáshoz, és a kölcsönhatásuk hogyan járul hozzá az egyenlőtlenségek stabil fennmaradásához. A tanulmány e probléma értelmezésére dolgozza ki a kumulatív diszkurzív rekontextualizációs modellt (KDRM). A modell központi állítása szerint a társadalmi nemi rend legitimációs jelentésrendszereit a diskurzus a rekontextualizáció mechanizmusán keresztül közvetíti a strukturális, szervezeti, interperszonális és egyéni dimenziók között, ahol azok az adott működési logikához igazodva eltérő diskurzusokban jelennek meg. Az egyes dimenziókban létrejövő diskurzusok kumulatívan épülnek egymásra, kölcsönösen legitimálják és megerősítik egymást, körkörös visszacsatolásaik pedig hozzájárulnak a nemi egyenlőtlenségek stabilizálásához. A tanulmány három legitimációs jelentésrendszer – a legitim tudományos szubjektum, az ideális akadémiai életút és a tudományos munka értéke – rekontextualizációján keresztül mutatja be a modell működését; az ELTE aggregált intézményi adatai elsősorban annak strukturális dimenzióját szemléltetik. A KDRM integrált értelmezési és diagnosztikai keretet kínál az akadémiai nemi egyenlőtlenségek többszintű elemzéséhez, és rámutat arra, hogy a nemi egyenlőséget célzó intézményi beavatkozások hatékonyságának feltétele a különböző dimenziókban megvalósuló beavatkozások koherenciája.
Hivatkozások
Acker, J. (1990). Hierarchies, jobs, bodies: A theory of gendered organizations. Gender & Society, 4(2), 139–158. https://doi.org/10.1177/089124390004002002
Acker, J. (1992). Gendering organizational theory. In Mills, A. J., & Tancred, P. (szerk.), Gendering organizational analysis (pp. 248–260). Sage.
Acker, J. (2006). Inequality regimes: Gender, class, and race in organizations. Gender & Society, 20(4), 441–464. https://doi.org/10.1177/0891243206289499
Acker, S. (2012). Chairing and caring: Gendered dimensions of leadership in academe. Gender and Education, 24(4), 411–428. https://doi.org/10.1080/09540253.2011.628927
Bartus, D. (2019). Tudománymetriai szempontok az oktatói-kutatói előmeneteli stratégiához. ELTE BTK.
Berger, P. L., & Luckmann, T. (1966). The social construction of reality: A treatise in the sociology of knowledge. Anchor Books.
Bernstein, B. (1990). The structuring of pedagogic discourse. Volume IV: Class, codes and control. Routledge.
Bianchi, G., Žilinská, M. Š., Očenášová, Z., Dohotariu, A., Grünberg, L., Ilinca, C., Jordan, R., Junkar, I., Kaminska, A., Kobe, S., Popova, A., Popova, J., Remškar, M., Stęplewska, K., Tramšek, M., & Vukašinović, V. (2026). Discourses of gender equality in academic institutions in selected Central and Eastern European countries. Gender, Work & Organization. Advance online publication. https://doi.org/10.1111/gwao.70100
Blau, F. D., & Kahn, L. M. (2003). Understanding international differences in the gender pay gap. Journal of Labor Economics, 21(1), 106–144. http://doi.org/10.1086/344125
Charles, M., & Bradley, K. (2009). Indulging our gendered selves? Sex segregation by field of study in 44 countries. American Journal of Sociology, 114(4), 924–976. https://doi.org/10.1086/595942
Clance, P. R., & Imes, S. (1978). The imposter phenomenon in high achieving women: Dynamics and therapeutic intervention. Psychotherapy: Theory, Research and Practice, 15(3), 241–247. https://doi.org/10.1037/h0086006
Connell, R. W. (1987). Gender and power: Society, the person and sexual politics. Polity Press.
Eccles, J. S. (1994). Understanding women’s educational and occupational choices. Psychology of Women Quarterly, 18(4), 585–609. https://doi.org/10.1111/j.1471-6402.1994.tb01049.x
Ely, R. J., & Meyerson, D. E. (2000). Theories of gender in organizations: A new approach to organizational analysis and change. Research in Organizational Behavior, 22, 103–151. https://doi.org/10.1016/S0191-3085(00)22004-2
Fairclough, N. (2003). Analysing discourse: Textual analysis for social research. Routledge.
Foucault, M. (1972). The archaeology of knowledge. Tavistock.
Fox Keller, E. (1985). Reflections on gender and science. Yale University Press.
Fraser, N. (2016). Contradictions of capital and care. New Left Review, 100, 99–117.
Fraser, N. (2022). Cannibal capitalism. Verso.
Geambașu, R. (2024). Nők a megrekedt forradalomban. Elméletek, fogalmak és erdélyi esettanulmányok a nők fizetett és fizetetlen munkájáról. Egyetemi Műhely Kiadó.
Geambașu, R., Gergely, O., Nagy, B., & Somogyi, N. (2022). Alapvető anyaság: Az anyai szerep felértékelődése középosztálybeli magyar nők körében az első Covid19-lezárások idején. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 12(4), 4–29. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2022.4.4
Gentile, B., Dolan-Pascoe, B., Twenge, J. M., & Grabe, S. (2009). Gender differences in domain-specific self-esteem: A meta-analysis. Review of General Psychology, 13(1), 34–45. https://doi.org/10.1037/a0013689
Gill, R. (2010). Breaking the silence: The hidden injuries of neo-liberal academia. In Ryan-Flood, R., & Gill, R. (szerk.), Secrecy and silence in the research process: Feminist reflections (pp. 228–244). Routledge.
Gill, R. (2014). Academics, cultural workers and critical labour studies. Journal of Cultural Economy, 7(1), 12–30. https://doi.org/10.1080/17530350.2013.861763
Gill, R., & Scharff, C. (szerk.). (2011). New femininities: Postfeminism, neoliberalism and subjectivity. Palgrave Macmillan.
Grzebalska, W., Kováts, E., & Pető, A. (2017.01.13.). Gender as symbolic glue: How “gender” became an umbrella term for the rejection of the (neo)liberal order. Political Critique. https://politicalcritique.org/long-read/2017/gender-as-symbolic-glue-how-gender-became-an-umbrella-term-for-the-rejection-of-the-neoliberal-order/
Hall, S. (1997). The work of representation. In Hall, S. (szerk.), Representation: Cultural representations and signifying practices (pp. 13–74). Sage – Open University.
Harding, S. (1986). The science question in feminism. Cornell University Press.
Hutchins, H. M., & Rainbolt, H. (2016). What triggers imposter phenomenon among academic faculty? A critical incident study exploring antecedents, coping, and development opportunities. Human Resource Development International, 20(3), 194–214. https://doi.org/10.1080/13678868.2016.1248205
Ivancheva, M., Lynch, K., & Keating, K. (2019). Precarity, gender and care in the neoliberal academy. Gender, Work & Organization, 26(4), 448–462. https://doi.org/10.1111/gwao.12350
Kahneman, D. (2012). Thinking, fast and slow. Farrar, Straus and Giroux.
Kling, K. C., Hyde, S. J., Showers, C., & Buswell, B. N. (1999). Gender differences in self-esteem: A meta-analysis. Psychological Bulletin, 125(4), 470–500. https://doi.org/10.1037/0033-2909.125.4.470
Köllő, J. (2014). A legfontosabb tények. In Fazekas, K., & Neumann, L. (szerk.), Munkaerőpiaci tükör 2013 (pp. 47–58). MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet – Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft.
Laclau, E., & Mouffe, C. (1985). Hegemony and socialist strategy: Towards a radical democratic politics. Verso.
Lannert, J., & Nagy, B. (2019). A nők helyzete a magyar tudományos életben. Szociológiai Szemle, 29(4), 63–82. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2019.4.3
Lombardo, E., Naldini, M., & Poggio, B. (2024). Gender inequalities in academia: Multiple approaches to closing the gap. Sociologia del Lavoro, 168, 7–16. https://doi.org/10.3280/SL2024-168001
Lynch, K. (2006). Neo-liberalism and marketisation: The implications for higher education. European Educational Research Journal, 5(1), 1–17. https://doi.org/10.2304/eerj.2006.5.1.1
MacNell, L., Driscoll, A., & Hunt, A. N. (2015). What’s in a name: Exposing gender bias in student ratings of teaching. Innovative Higher Education, 40(4), 291–303. https://doi.org/10.1007/s10755-014-9313-4
Mandel, H. (2018). A second look at the process of occupational feminization and pay devaluation. Demography, 55(2), 669–690. https://doi.org/10.1007/s13524-018-0668-1
Morley, L. (2013). Women and higher education leadership: Absences and aspirations. Leadership Foundation for Higher Education.
Moss-Racusin, C. A., Dovidio, J. F., Brescoll, V. L., Graham, M. J., & Handelsman, J. (2012). Science faculty’s subtle gender biases favor male students. Proceedings of the National Academy of Sciences, 109(41), 16474–16479. https://doi.org/10.1073/pnas.1211286109
Nagy, B. (2014). Háttérben – Kísérlet egy szervezeti nemi rend feltárására. L’Harmattan.
Nagy, B. (2024). Nemek forradalma. A nők vezetővé válásának akadálypályája. Gondolat Kiadó.
O’Connor, P. (2023). Is gendered power irrelevant in higher educational institutions? Understanding the persistence of gender inequality. Interdisciplinary Science Reviews, 48(4), 669–686. https://doi.org/10.1080/03080188.2023.2253667
O’Keefe, T., & Courtois, A. (2019). ‘Not one of the family’: Gender and precarious work in the neoliberal university. Gender, Work & Organization, 26(4), 463–479. https://doi.org/10.1111/gwao.12346
Paksi, V., & Tardos, K. (2023). „A kutatók miért nem írhatnak alá határozatlan idejű szerződést?” Kutatónők karrierszakaszokon átívelő bizonytalansága a műszaki és természettudományi területeken. Szociológiai Szemle, 33(3), 87–115. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2023.3.4
Ridgeway, C. L. (2011). Framed by gender: How gender inequality persists in the modern world. Oxford University Press.
Rubery, J., & Grimshaw, D. (2015). The 40-year pursuit of equal pay: A case of constantly moving goalposts. Cambridge Journal of Economics, 39(2), 319–343. https://doi.org/10.1093/cje/beu053
Rudman, L. A., & Glick, P. (2021). The social psychology of gender. The Guilford Press.
Schein, E. H. (2010). Organizational culture and leadership. Jossey-Bass a Wiley Imprint.
Steinþórsdóttir, F. S., Brorsen Smidt, T., Pétursdóttir, G. M., Einarsdóttir, Þ., & Le Feuvre, N. (2019). New managerialism in the academy: Gender bias and precarity. Gender, Work & Organization, 26(2), 124–139. https://doi.org/10.1111/gwao.12286
Takács, I. (2020). Nők az akadémiai elitben. Replika, 117–118, 151–176. https://doi.org/10.32564/117-118.6
Trix, F., & Psenka, C. (2003). Exploring the color of glass: Letters of recommendation for female and male medical faculty. Discourse & Society, 14(2), 191–220. https://doi.org/10.1177/0957926503014002277
Van den Brink, M., & Benschop, Y. (2012). Gender practices in the construction of academic excellence: Sheep with five legs. Organization, 19(4), 507–524. https://doi.org/10.1177/1350508411414293
Vicsek, L., & Nagy, B. (2006). „Nemek kultúrája” egy önkormányzatnál. A szervezeti kultúra és a nemek közötti viszonyok összefüggései. Szociológiai Szemle, 16(3), 52–86.
Vicsek, L., & Nagy, B. (2011). „Nemek kultúrája”: előzetes eredmények egy multinacionális cég vizsgálatából. TNTeF Interdiszciplináris e-folyóirat, 1(2), 39–70. http://tntefjournal.hu/vol1/iss2/02_vicsek
Walby, S. (2011). Future of feminism. Polity Press.
West, C., & Zimmerman, D. H. (1987). Doing gender. Gender & Society, 1(2), 125–151. https://doi.org/10.1177/0891243287001002002
Wetherell, M. (1998). Positioning and interpretative repertoires: Conversation analysis and poststructuralism in dialogue. Discourse & Society, 9(3), 387–412. https://doi.org/10.1177/0957926598009003005
