A városi látens népesség becslésének lehetséges módszertani megközelítései
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.23311Kulcsszavak:
népességbecslés, látens népesség, lakhatási kapacitás, térinformatikai alkalmazásokAbsztrakt
A tanulmány célja, hogy egy magyar település, Mosonmagyaróvár esetében bemutassa, milyen módszerekkel közelíthető meg a településen különböző okok miatt jelentkező látens népesség mértékének felmérése, illetve miként értelmezhető és elemezhető a hivatalos statisztikai adatok és a lakosság által érzékelt valós terheltség közötti eltérés. A választott téma különösen releváns a város egyedi, határszéli elhelyezkedése miatt, ahol a dinamikus gazdasági fejlődés intenzív kétirányú ingázást és jelentős munkavállalói beáramlást generál. A vizsgálat komplex megközelítést alkalmaz: a szekunder adatelemzés során a KSH demográfiai és lakásállományi mutatóit, közműfogyasztási adatokat, valamint modern térinformatikai forrásokat (például VIIRS éjszakai fények és Copernicus GHSL adatbázisok) használt fel. A tanulmány a különböző megközelítésekből származó becslések összevetésére vállalkozik, végezetül olyan stratégiai javaslatokat és módszertani irányokat fogalmaz meg, amelyekkel a valós népességmozgások még pontosabb nyomon követése válhat valóra.
Hivatkozások
Alonso-Epelde, E., García-Muros, X., & González-Eguino, M. (2023). Transport poverty indicators: A new framework based on the household budget survey. Energy Policy, 181(113692), 113692. https://doi.org/10.1016/j.enpol.2023.113692
Bakewell, O. (2008). ‘Keeping Them in Their Place’: the ambivalent relationship between development and migration in Africa. Third World Quarterly, 29(7), 1341–1358. https://doi.org/10.1080/01436590802386492
Bakillah, M., Liang, S., Mobasheri, A., Jokar Arsanjani, J., & Zipf, A. (2014). Fine-resolution population mapping using OpenStreetMap points-of-interest. International Journal of Geographical Information Science, 28(9), 1940–1963. https://doi.org/10.1080/13658816.2014.909045
Bauman, Z. (2000). Liquid Modernity. Cambridge: Polity Press.
Bird, S. M., & King, R. (2018). Multiple systems estimation (or capture–recapture estimation) to inform public policy. Annual Review of Statistics and Its Application, 5, 95–118. https://doi.org/10.1146/annurev-statistics-031017-100641
Bourdieu, P. (1984). Distinction: A social critique of the judgement of taste. Harvard University Press.
Bourdieu, P. (1989). Social space and symbolic power. Sociological Theory, 7(1), 14–25. https://doi.org/10.2307/202060
Carling, J. (2002). Migration in the age of involuntary immobility: Theoretical reflections and Cape Verdean experiences. Journal of Ethnic and Migration Studies, 28(1), 5–42. https://doi.org/10.1080/13691830120103912
CESCI (2020). Territorial Analysis for the programme area of the Interreg Programme 2021-2027 in Hungary and Slovak Republic. https://www.skhu.eu/cmsadmin/asset/preview?id=5f7c338bff90c75e82429853&0.766573267789751
Cresswell, T. (2006). On the move: Mobility in the modern western world. Routledge.
Deng, C., Wu, C., & Wang, L. (2010). Improving the housing-unit method for small-area population estimation using remote-sensing and GIS information. International Journal of Remote Sensing, 31(21), 5673–5688. https://doi.org/10.1080/01431161.2010.496806
Deville, P., Linard, C., Martin, S., & Tatem, A. J. (2014). Dynamic population mapping using mobile phone data. Proceedings of the National Academy of Sciences, 111(45), 15888–15893. https://doi.org/10.1073/pnas.1408439111
Dunne, J., & Zhang, L. (2024). A system of population estimates compiled from administrative data sources. Journal of the Royal Statistical Society: Series A, 186(2), 189–213. https://doi.org/10.1093/jrsssa/qnad065
Egedy, T. (2017). A külföldre ingázás statisztikai, demográfiai és területi jellemzői Magyarországon. Területi Statisztika, 57(4), 385–405. https://doi.org/10.15196/TS570403
Elvidge, C. D., Baugh, K., Zhizhin, M., Hsu, F.-C., & Ghosh, T. (2017). VIIRS night-time lights. International Journal of Remote Sensing, 38(21), 5860–5879. https://doi.org/10.1080/01431161.2017.1342050
Hannam, K., Sheller, M., & Urry, J. (2006). Editorial: Mobilities, immobilities and moorings. Mobilities, 1(1), 1–22. https://doi.org/10.1080/17450100500489189
Hardi, T. (2005). Határon átnyúló ingázás, munkavállalás az osztrák–magyar határtérségben. Tér és Társadalom, 19(2), 65–81. https://doi.org/10.17649/TET.19.2.1000
Kapitány, B. (2010). Mintavételi módszerek ritka populációk esetén. Statisztikai Szemle, 88 (7–8) 739–754.
Kaufmann, V., Bergman, M. M., & Joye, D. (2004). Motility: Mobility as capital. International Journal of Urban and Regional Research, 28(4), 745–756. https://doi.org/10.1111/j.0309-1317.2004.00549.x
Kleiminger, W., Beckel, C., Staake, T., & Santini, S. (2013). Occupancy detection from electricity consumption data. In Proceedings of the 5th ACM Workshop on Embedded Systems for Energy-Efficient Buildings (pp. 1–8). Association for Computing Machinery. https://doi.org/10.1145/2528282.2528295
Laczko, F., Rango, M., Simopoulos, N. (2017). Measuring human mobility in the age of big data. In Laczko, F., & Rango, M. (szerk.), Measuring human mobility and displacement in the age of big data (pp. 1–26). IOM.
Leyk, S., Gaughan, A. E., Adamo, S. B., de Sherbinin, A., Balk, D., Freire, S., Rose, A., Stevens, F. R., Blankespoor, B., Frye, C., Comenetz, J., Sorichetta, A., MacManus, K., Pistolesi, L., Levy, M., Tatem, A. J., & Pesaresi, M. (2019). The spatial allocation of population: A review of large-scale gridded population data products and their fitness for use. Earth System Science Data, 11, 1385–1409. https://doi.org/10.5194/essd-11-1385-2019
Malkki, L. (1992). National geographic: The rooting of peoples and the territorialization of national identity among scholars and refugees. Cultural Anthropology: Journal of the Society for Cultural Anthropology, 7(1), 24–44. https://doi.org/10.1525/can.1992.7.1.02a00030
Martin, D., Cockings, S., & Leung, S. (2015). Developing a flexible framework for spatiotemporal population modeling. Annals of the Association of American Geographers, 105(5), 754-772. https://doi.org/10.1080/00045608.2015.1022089
Martindill, J. (2022). Methods for estimating seasonal populations with water and energy data (Report No. WUES-DWR-2021-08.T1). University of California, Davis, Center for Water-Energy Efficiency. Prepared for the California Department of Water Resources.
Mennis, J. (2003). Generating surface models of population using dasymetric mapping. The Professional Geographer, 55(1), 31–42. https://doi.org/10.1111/0033-0124.10042
Robben, L.-L., Peeters, R., & Widlak, A. (2024). Burdens on the gateway to the state: Administrative burdens in the registration of people experiencing homelessness in Belgium and the Netherlands. Journal of Policy Analysis and Management, 43, 780–803. https://doi.org/10.1002/pam.22598
Robben, L. L., Pierre, A., & Hermans, K. (2023). ‘Without an address, you do not exist’: the administrative invisibility of people experiencing homelessness in Belgium. Citizenship Studies, 27(5), 566–583. https://doi.org/10.1080/13621025.2023.2237418
Schiavina, M., Melchiorri, M., Pesaresi, M., Politis, P., Carneiro Freire, S. M., Maffenini, L., Florio, P., Ehrlich, D., Goch, K., Carioli, A., Uhl, J. H., Tommasi, P., & Kemper, T. (2023). GHSL Data Package 2023 (JRC133256). Publications Office of the European Union. https://doi.org/10.2760/098587
Shang, S., Du, S., Du, S., & Zhu, S. (2021). Estimating building-scale population using multi-source spatial data. Cities, 111, 103002. https://doi.org/10.1016/j.cities.2020.103002
Sheller, M. (2018). Mobility justice: The politics of movement in an age of extremes. Verso.
Sheller, M., & Urry, J. (2006). The new mobilities paradigm. Environment and Planning A, 38(2), 207–226. https://doi.org/10.1068/a37268
Stevens, F. R., Gaughan, A. E., Linard, C., & Tatem, A. J. (2015). Disaggregating census data for population mapping using random forests with remotely sensed and ancillary data. PLOS ONE, 10(2), e0107042. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0107042
Tobler, W. R. (1979). Smooth pycnophylactic interpolation for geographical regions. Journal of the American Statistical Association, 74(367), 519–530. https://doi.org/10.1080/01621459.1979.10481647
UNECE / Conference of European Statisticians (2018). Guidelines on the use of registers and administrative data for population and housing censuses. United Nations. https://unece.org/fileadmin/DAM/stats/publications/2018/ECECESSTAT20184.pdf
Urry, J. (2000). Sociology beyond societies: Mobilities for the twenty-first century. Routledge.
Urry, J. (2007). Mobilities. Polity Press.
Velkey, G. (2019). Térbeli-társadalmi egyenlőtlenségek és újratermelésük az alapfokú oktatás rendszerén keresztül. Tér és Társadalom, 33(4), 27–57. https://doi.org/10.17649/TET.33.4.3191
Wiesböck, L. (2016). A preferred workforce? Employment practices of East–West cross-border labour commuters in the Central European Region. OZS, Osterreichische Zeitschrift Fur Soziologie, 41(4), 391–407. https://doi.org/10.1007/s11614-016-0245-3
Wilson, T., Grossman, I., Alexander, M., Rees, P., & Temple, J. (2022). Methods for small area population forecasts: State-of-the-art and research needs. Population Research and Policy Review, 41(3), 865–898. https://doi.org/10.1007/s11113-021-09671-6
Wu, S.-S., Qiu, X., & Wang, L. (2005). Population estimation methods in GIS and remote sensing: A review. GIScience & Remote Sensing, 42(1), 80–96. https://doi.org/10.2747/1548-1603.42.1.80
Wu, S.-S., Wang, L., & Qiu, X. (2008). Incorporating GIS building data and census housing statistics for sub-block-level population estimation. The Professional Geographer, 60(1), 121–135. https://doi.org/10.1080/00330120701724251
Zhang, L. (2003). Strangers in the City: Reconfigurations of Space, Power, and Social Networks Within China’s Floating Population. Stanford University Press.
Zsinka, F. (2024). Mobil szociológia? Az új mobilitási paradigma programja a szociológia megújítására. Szociológiai Szemle, 34(1), 83–116. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.4
Zsinka, F., & Berger, V. (2026). Térbeli habitus és a(z) (im)mobilitás narratívái a vidéki periférián. Szociológiai Szemle, 36(1). https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.19165
