Közösség és dzsentrifikáció egy vidéki településen

Absztrakt

Jelen tanulmány a vidéki területekre történő urbánus középosztályi, értelmiségi beáramlás, a vidéki dzsentrifikáció hatását vizsgálja a céltelepülés közösségi életének alakulása tükrében. A tanulmány alapjául szolgáló kvalitatív kutatás keretében mintegy harminc, félig strukturált interjú készült őslakosokkal és beköltözőkkel, művészekkel és helyi vállalkozókkal egy dél-dunántúli kistelepülésen a PTE BTK szociológia szakos hallgatóinak részvételével. Eredményeink szerint a vidéki dzsentrifikáció különböző szakaszaiban eltérő értékrendű és társadalmi státuszú beköltözők érkeztek a településre, aminek hatására látványosan alakultak át a helyi közösség alapjait konstruáló gazdasági együttműködések, hierarchiák, közös értékek és célok. Az 1990-es években először művész, értelmiségi, majd a kétezres évektől kezdve egyre inkább vállalkozói réteg költözött a településre. A beköltöző értelmiségiek átformálták a csendes falu életét, és egy pezsgő, fesztiválokban és turistákban gazdag településsé alakították azt. A folyamat következtében felélénkültek a lokális gazdasági kapcsolatok és a turizmus. A településen élők összetételének átalakulása, illetve a település funkciójának megváltozása következtében szembetűnővé váltak az értékrendbeli különbségek, amelyek mind az őslakos–beköltöző tengelyen, mind pedig a két csoport közösségén belül megfigyelhetőek. A falut illetően eltérő, egymással versengő elképzelések látványos változást eredményeztek, mind a közösség(ek), mind a település tekintetében, ennek következtében a különböző szereplők és csoportok a formális hatalom területén küzdenek saját érdekeik képviseletéért. A településen zajló dzsentrifikáció egyszerre erősítheti és csökkentheti a társadalmi kohéziót, és ezzel magát a közösséget is.