Követéses vizsgálatból való kikerülés elhalálozás, válaszmegtagadás és egyéb okok miatt: panelkopás az „Életünk fordulópontjai” adatfelvételben

Absztrakt

Követéses vizsgálatok esetében nagymértékben meghatározza az adatok minőségét, hogy az egyes adatgyűjtési hullámok során hány válaszadóval sikerül az újabb adatfelvétel. A tanulmányban a KSH Népességtudományi Kutatóintézet „Életünk fordulópontjai” nevű adatfelvétel során történt lemorzsolódást vizsgálom: azt elemzem, hogy az eredeti 16 363 válaszadóból hányan kerültek ki a négy hullám során a mintából. Leíró és többváltozós elemzéssel arra is választ adok, hogy a klasszikus demográfiai-szociológiai ismérvek (iskolázottság, életkor stb.) hogyan befolyásolták a mintából való kikerülést, és hogy mely tényezők hatottak elsősorban a halálozásra, a válaszmegtagadásra, valamint az egyéb okból történő lemorzsolódásra.