A pánarab közösségi élet újragondolása Magyarországon: társadalmi tér, határok és interakciók
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.23130Kulcsszavak:
pánarab társadalmi tér, migráció, társadalmi határok, nemzeti határokon átívelő kapcsolatok, MagyarországAbsztrakt
A tanulmány azt vizsgálja, hogyan szerveződnek a nemzeti határokon átívelő pánarab társadalmi kapcsolatok Magyarországon olyan személyek között, akik közös nyelvi és kulturális referenciákkal rendelkeznek, miközben nemzeti hátterük, migrációs pályájuk, társadalmi helyzetük és normatív orientációjuk eltérő. A kutatás relacionális társadalmi tér megközelítésére épít, és arra összpontosít, hogyan alakulnak a közelség, a határok és az egyenlőtlen pozíciók ebben a közös társadalmi környezetben. Az elemzés 30, 2025 októbere és 2026 januárja között készült félig strukturált interjún alapul. Az eredmények szerint a pánarab kapcsolatokat a kulturális és nyelvi ismerősség, a normatív kompatibilitás, a gyakorlati hozzáférhetőség és a társadalmi távolság különböző kombinációi strukturálják. A résztvevők nemzeti, regionális és tágabb pánarab közelségi formák között navigálnak, miközben értékek, mindennapi gyakorlatok, politikai orientációk és társadalmi-gazdasági pozíciók mentén fennálló különbségeket kezelnek. A kulturális ismerősség megkönnyítheti az interakciót, ugyanakkor növelheti az ítélkezésnek és társadalmi elvárásoknak való kitettséget, így a kapcsolati közelség normatív távolsággal is együtt járhat. Az elemzés a nyelvi alkalmazkodáshoz, társadalmi-gazdasági erőforrásokhoz, migrációs pályákhoz és társadalmi értékeléshez kapcsolódó változó hierarchiákat is feltár. A tanulmány a pánarab szintet a migránsok társadalmi szerveződésének jelentős, nemzeti határokon átívelő léptékeként azonosítja, és bemutatja, hogyan szerveződik relacionálisan az ismerősség és a belső különbség a magyar migrációs kontextusban.
Hivatkozások
Abdelhady, D. – Aly, R. (eds.) (2022): Routledge Handbook on Middle Eastern Diasporas. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780429266102
Anthias, F. (2008): Thinking through the lens of translocational positionality: An intersectionality frame for understanding identity and belonging. Translocations: Migration and Social Change, 4(1): 5–20.
Antonsich, M. (2010): Searching for belonging – An analytical framework. Geography Compass, 4(6): 644–659. https://doi.org/10.1111/j.1749-8198.2009.00317.x
Azeredo, R. (2024): The Brazilian diaspora: Intra-community dynamics and differentiating factors among Brazilian migrants worldwide. Sociology Compass, 18(4): e13201. https://doi.org/10.1111/soc4.13201
Barth, F. (ed.) (1969): Ethnic Groups and Boundaries: The Social Organization of Culture Difference. Universitetsforlaget; George Allen & Unwin.
Bauböck, R. – Faist, T. (eds.) (2010): Diaspora and Transnationalism: Concepts, Theories and Methods. Amsterdam University Press. https://doi.org/10.5117/9789089642387
Bilecen, B. – Lubbers, M. J. (2021): The networked character of migration and transnationalism. Global Networks, 21(4): 837–852. https://doi.org/10.1111/glob.12317
Bourdieu, P. (1979): La distinction: Critique sociale du jugement. Les Éditions de Minuit.
Bourdieu, P. (1990): The Logic of Practice. Stanford University Press.
Brubaker, R. (2005): The ‘diaspora’ diaspora. Ethnic and Racial Studies, 28(1): 1–19. https://doi.org/10.1080/0141987042000289997
Delanty, G. (2003): Community. Routledge.
Gallai, S. – Janik, S. (2025): Migráció Magyarországon az EU-csatlakozás óta eltelt időszakban [Hungary and migration after the EU accession]. Századvég, 2024(2): 27–55.
Hachimi, A. (2013): The Maghreb-Mashreq language ideology and the politics of identity in a globalized Arab world. Journal of Sociolinguistics, 17(3): 269–296. https://doi.org/10.1111/josl.12037
Lamont, M. (1992): Money, Morals, and Manners: The Culture of the French and the American Upper-Middle Class. University of Chicago Press. https://doi.org/10.7208/chicago/9780226922591
Lamont, M. – Molnár, V. (2002): The study of boundaries in the social sciences. Annual Review of Sociology, 28: 167–195. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.28.110601.141107
Levitt, P. – Jaworsky, B. N. (2007): Transnational migration studies: Past developments and future trends. Annual Review of Sociology, 33: 129–156. https://doi.org/10.1146/annurev.soc.33.040406.131816
Reed-Danahay, D. (2017): Bourdieu, social space, and the nation-state: Implications for migration studies. Sociologica, 11(2). https://doi.org/10.2383/88198
Ryan, L. (2021): Telling network stories: Researching migrants’ changing social relations in places over time. Global Networks, 21(4): 766–782. https://doi.org/10.1111/glob.12295
Salazar, N. B. (2020): On imagination and imaginaries, mobility and immobility: Seeing the forest for the trees. Culture & Psychology, 26(4): 768–777. https://doi.org/10.1177/1354067X20936927
Tönnies, F. (1887/2001): Community and Civil Society. Edited by J. Harris, translated by M. Hollis. Cambridge University Press. https://doi.org/10.1017/CBO9780511816260
Török, I. (2017): Migration patterns and core–periphery relations from the Central and Eastern-European perspective. European Review, 25(3): 388–405. https://doi.org/10.1017/S1062798717000059
Vertovec, S. (2007): Super-diversity and its implications. Ethnic and Racial Studies, 30(6): 1024–1054. https://doi.org/10.1080/01419870701599465
Wimmer, A. (2013): Ethnic Boundary Making: Institutions, Power, Networks. Oxford University Press. https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780199927371.001.0001
Yuval-Davis, N. (2011): The Politics of Belonging: Intersectional Contestations. SAGE. https://doi.org/10.4135/9781446251041
