A „magyar” hegemónia és a cigány stigmatizáció

A cigány-magyar különbségtétel hatása a cigány közegek szerveződésére

Abstract

Tanulmányomban főként Északkelet-Magyarország falvaiban végzett terepmunkáimon keresztül vizsgálom a cigány-magyar különbségtétel lokális működésmódjait, elnyomó mechanizmusait, gazdasági és strukturális meghatározottságait. A cigány–magyar különbségtételt hatalmi viszonyként értelmeztem, amelyben a „magyar” bír hegemón jelentéssel és domináns társadalmi pozícióval. Állításom szerint a cigány-magyar különbségtétel hatalmi viszonyának legfőbb mozgatórugója az asszimilációs kényszer, amely folyamatosan rögzíti a cigányság stigmatizált jelentéseit. Fő kérdésem, hogy az etnikai különbségétel e meghatározottságai hogyan hatnak a „cigány” közegek belső szerveződésére, a cigányság identifikációs lehetőségeire, az esetlegesen kialakuló érdekérvényesítő tevékenységek mozgástereire. Tanulmányomban azt is vizsgálom, hogyan válik a rokonsági hálózat e „cigány” közegek fő szerveződési formájává, hangsúlyozva, hogy ez nem pusztán valamiféle „kulturális sajátosságként” értelmezhető, hanem a cigány-magyar különbségtétel lokális működésének velejárója.