A térbeli habitus empirikus vizsgálatának lehetőségei
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.24161Keywords:
spatial habitus, habitus, sensory ethnography, mobile methodologies, (im)mobilityAbstract
This paper reviews the possibilities for the empirical study of spatial habitus. Complementing our theoretical conceptualisation of spatial habitus presented in the preceding paper in this issue, we examine methodological approaches that may be suitable for empirically capturing spatial habitus. Our aim is to develop a comprehensive interpretive framework that provides a basis for the social scientific study of spatial (im)mobilities and, more broadly, spatial practices and spatial perception. Particular attention is paid to the methodological challenges arising, on the one hand, from the embodied, prereflexive, and partly unconscious nature of spatial habitus and, on the other, from the fact that the embodied dimension of (im)mobilities—that is, the complex phenomenological experience associated with the bodily experience of (non-)movement—cannot necessarily be captured through narrative techniques. In light of these challenges, we examine the possibilities and limitations of applying “classical” research methods, as well as mobile methodologies, sensory ethnography, and the study of atmospheres.
References
Assmann, J. (2018). A kulturális emlékezet. Írás, emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban (1992). Atlantisz.
Bærenholdt, J. O., Haldrup, M., & Urry, J. (2004). Performing Tourist Places. Ashgate.
Berger, V., & Zsinka, F. (2026). Térbeli habitus: elméleti reflexiók. Szociológiai Szemle, jelen lapszám.
Bourdieu, P. (2005). A tudomány tudománya és a reflexivitás (2004). Gondolat.
Bourdieu, P. (2023). A reflexív szociológia eszközei (1992). In Bourdieu, P., & Wacquant, L. (szerk.), Meghívás reflexív szociológiára (pp. 261–306). L’Harmattan.
Bourdieu, P., & Wacquant, L. (2023). A reflexív szociológia céljai (Chicagói szeminárium) (1992). In Bourdieu, P., & Wacquant, L. (szerk.), Meghívás reflexív szociológiára (pp. 93–262). L’Harmattan.
Böhme, G. (2019). Az atmoszféra mint egy új esztétika alapfogalma (1995). In Dánél, M., Hlavacska, A., Király, H., & Vincze, F. (szerk.), Tér – elmélet – kultúra. Interdiszciplináris térelméleti szöveggyűjtemény (pp. 435–460). ELTE Eötvös Kiadó.
Büscher, M., & Urry, J. (2009). Mobile Methods and the Empirical. European Journal of Social Theory, 12(1), 99–116. https://doi.org/10.1177/1368431008099642
Büscher, M., Urry, J., & Witchger, K. (szerk.) (2010). Mobile Methods. Routledge.
Csordas, T. J. (2021). Somatic Modes of Attention. Cultural Anthropology, 8(2), 135–156.
Evans, J., & Jones, P. (2011). The walking interview: Methodology, mobility and place. Applied Geography, 31(2), 849–858. https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2010.09.005
Hägerstraand, T. (1970). What about People in Regional Science? Papers in Regional Science, 24(1), 7–21. https://doi.org/10.1111/j.1435-5597.1970.tb01464.x
Halbwachs, M. (1980). The Collective Memory (1950). Harper & Row.
Haldrup, M. (2010). Choreographies of Leisure Mobilities. In Büscher, M., Urry, J., & Witchger, K. (szerk.), Mobile Methods (pp. 54–71). Routledge.
Hall, E. T. (1975). Rejtett dimenziók (1966). Gondolat.
Howes, D. (2020). Introduction (2005). In Howes, D. (szerk.), Empire of the Senses: The Sensual Culture Reader (pp. 1–17). Routledge.
Ingold, T. (2011). Being Alive: Essays on Movement, Knowledge and Description. Routledge.
Jay, M. (1994). Downcast Eyes: The Denigration of Vision in Twentieth-Century French Thought. University of California Press.
Kuhn, F. (2020). Conspicuous souvenirs: Analysing touristic self-presentation through souvenir display. Tourist Studies, 20(4), 485–504. https://doi.org/10.1177/1468797620956935
Kusenbach, M. (2003). Street Phenomenology: The Go-Along as Ethnographic Research Tool. Ethnography, 4(3), 455–485. https://doi.org/10.1177/146613810343007
Le Breton, D. (2017). Sensing the World: An Anthropology of the Senses. Routledge.
Levin, D. M. (szerk.) (1993). Modernity and the Hegemony of Vision. University of California Press.
Löw, M. (2016). The Sociology of Space (2001). In The Sociology of Space. Palgrave Macmillan US. https://doi.org/10.1057/978-1-349-69568-3
Merleau-Ponty, M. (2012a). Az észlelés fenomenológiája (1945). L’Harmattan.
Merleau-Ponty, M. (2012b). Phenomenology of Perception (1945). Routledge.
Nagy, Z. (2024). „Ma hideg van.” A hideg és a vaszjugáni hantik. In Bíró, B., & Szeverényi, S. (szerk.), Értelem és érzelem: Írások Sipőcz Katalin tiszteletére (pp. 185–203). Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék.
Németh, K. (2024). Habitus és identitás : Az egyénre irányuló empirikus vizsgálatok néhány elméleti és módszertani kérdése. socio.hu, 14(2), 84–106. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.2.84
Pallasmaa, J. (2018). A bőr szemei (1996). Typotex.
Pamuk, O. (2007). Isztambul (2003). Ulpius-ház.
Pink, S. (2015). Doing Sensory Ethnography. Sage.
Reay, D. (2004). ‘It’s all becoming a habitus’: beyond the habitual use of habitus in educational research. British Journal of Sociology of Education, 25(4), 431–444. https://doi.org/10.1080/0142569042000236934
Reed-Danahay, D. (2020). Bourdieu and Social Space: Mobilities, Trajectories, Emplacements. Berghahn.
Rosenthal, G. (1994). Német háborús emlékek. Az elbeszélhetőség és az emlékezés életrajzi és társadalmi funkciói (1991). Thalassa, 5(1–2), 188–202.
Sheller, M., & Urry, J. (2006). The New Mobilities Paradigm. Environment and Planning A: Economy and Space, 38(2), 207–226. https://doi.org/10.1068/a37268
Sumartojo, S., & Pink, S. (2019). Atmospheres and the Experiential World: Theory and Methods. Routledge.
Sumartojo, S., Pink, S., Lupton, D., & LaBond, C. H. (2016). The affective intensities of datafied space. Emotion, Space and Society, 21, 33–40. https://doi.org/10.1016/j.emospa.2016.10.004
Thevenin, T., & Vuidel, G. (2021). Exploring daily mobility in space and time: The geographer project. Journal of Transport Geography, 93, 103082. https://doi.org/10.1016/j.jtrangeo.2021.103082
Van der Spek, S., Van Schaick, J., De Bois, P., & De Haan, R. (2009). Sensing Human Activity: GPS Tracking. Sensors, 9(4), 3033–3055. https://doi.org/10.3390/s90403033
Vannini, P. (2011). Mind the Gap: The Tempo Rubato of Dwelling in Lineups. Mobilities, 6(2), 273–299. https://doi.org/10.1080/17450101.2011.552904
Wacquant, L. (2011). Habitus as Topic and Tool: Reflections on Becoming a Prizefighter. Qualitative Research in Psychology, 8(1), 81–92. https://doi.org/10.1080/14780887.2010.544176
Wacquant, L. (2023). Társadalmi praxeológia. A bourdieu-i szociológia struktúrája és logikája (1992). In Meghívás reflexív szociológiára (pp. 29–91). L’Harmattan.
Zijlema, A., van den Hoven, E., & Eggen, B. (2019). A qualitative exploration of memory cuing by personal items in the home. Memory Studies, 12(4), 377–397. https://doi.org/10.1177/1750698017709872
Zsinka, F. (2023). A szegénység csapdái – Időperspektíva és térhasználat mélyszegénységben élő nők habitusában. Tér és Társadalom, 37(2), 36–61. https://doi.org/10.17649/TET.37.2.3467
Zsinka, F. (2024a). Mobil szociológia? Szociológiai Szemle, 34(1), 83–116. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.4
Zsinka, F. (2024b). Térbeli mobilitás és társadalmi egyenlőtlenségek. Elméleti perspektívák. Replika, (132), 139–161. https://doi.org/10.32564/132.7
