Oksági következtetés az empirikus szociológiai kutatásban

Absztrakt

Elfogadott álláspont, hogy a társadalomkutatás adatgyűjtési módszerei általában nem alkalmasak oksági következtetések levonására. Ennek ellenére az empirikus társadalomtudományi kutatás elsődleges célja nyilván nem csupán a társadalmi valóság leírása, hanem annak megértése oksági viszonyok feltárása révén. Tanulmányomban arra a kérdésre keresek választ, hogy milyen (latens vagy explicit) fogalmi bázison működnek a mai társadalomkutatások az oksági következtetés szempontjából. Továbbá: milyen empirikus igazolhatósági kritériumot határoznak meg az egyes megközelítések az oksági kapcsolatra történő következtetéshez? Röviden kitérek az okság megközelítésének a szociológia története során megfigyelhető változásaira is.