A munkavállalás és gyermekvállalás paradoxona

Bevezető gondolatok

Absztrakt

Az utóbbi évtizedekben a kutatások homlokterébe került, hogyan lehet növelni a fejlett országok (női) foglalkoztatási rátáját és gyermekvállalási hajlandóságát. Az írás azt a kérdést járja körül, hogy mi jellemzi ennek a két területnek az egymáshoz való viszonyát. A központi kérdés az, hogy milyen tényezők befolyásolják azt, hogy a foglalkoztatás és a termékenység egymást erősítő vagy gyengítő tényezők. A bevezető amellett érvel, hogy a rendelkezésre álló kutatások szerint az utóbbi évtizedben a két terület együttmozgása figyelhető: magas foglalkoztatás-magas termékenység, alacsony foglalkoztatás-alacsony termékenység. Hogy melyik társadalom melyik részén található a skálának az azon is múlik, hogy a jóléti rendszer támogatja-e a jó minőségű gyermekintézmények kiszélesítését a három év alatti gyermekek számára is, mennyi ideig tartja távol (akár az elvárások, normák szintjén is) a fiatal anyákat a munkaerőpiactól, továbbá hogy mennyire kiegyensúlyozott a nemek otthoni feladatvállalása. például felmerül-e az apák aktív szerepvállalásának fontossága. A tanulmány végül érveket hoz fel amellett, hogy az egyenlőség növelése és vele együtt a női munkavállalás kiterjesztése a gazdasági fejlődés és a társadalmi befogadás fontos tényezőjének tekinthető.