Társadalmi csoportok laza hálózata: a bukaresti magyarság szociográfiája
Rostás Zoltán: Bukaresti magyarság – alulnézetből. Budapest: Gondolat Kiadó, 2025. (Magyarország felfedezése sorozat, 79. kötet).
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.22080Kulcsszavak:
szociográfia, mikroszociológia, társadalomtörténetAbsztrakt
A recenzió Rostás Zoltán Bukaresti magyarság – alulnézetből című monográfiáját mutatja be, amely a román főváros magyar közösségének közel egy évszázadát rekonstruálja oral history forrásokra támaszkodva. A kötet a klasszikus szociográfia, a mikro- és társadalomtörténet metszéspontján helyezkedik el, ugyanakkor fontos hozzájárulás a migrációszociológiai vizsgálatokhoz is. A kisebbségi létformákat nem normatív asszimilációs keretben, hanem differenciált identitásstratégiák összefüggésében vizsgálja. A recenzió amellett érvel, hogy a monográfia jelentős mértékben gazdagítja a romániai magyar diaszpóráról alkotott ismereteinket, és új perspektívát kínál a kelet-közép-európai urbanizáció és migráció kutatásához is.
Hivatkozások
Berkovits, G. (1976). Világváros határában. Szépirodalmi Könyvkiadó.
Diós, Á. (1988). Cigányút. Szépirodalmi Könyvkiadó.
Erdei, F. (1937). Futóhomok. Athenaeum.
Féja, G. (1937). Viharsarok. Athenaeum.
Márkus, I. (1991). Az ismeretlen főszereplő. Szépirodalmi Könyvkiadó.
Rostás, Z. (2020). In search of the lost interwar sociology. In R. Mateoc & F. Ruegg (Eds.), Recalling fieldwork: People, places and encounters (pp. 213–234). LIT Verlag. (DOI nem található nyilvános forrásból)
Szabó, Z. (1937). Cifra nyomorúság. Athenaeum.
Závada, P. (1991). Kulákprés. Szépirodalmi Könyvkiadó.
