Spatial Habitus: Theoretical Reflections
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.23196Keywords:
spatial habitus, Bourdieu, Merleau-Ponty, (im)mobilities, phenomenology of the bodyAbstract
The objective of this study is to provide a theoretical discussion of the Bourdieu-inspired concept of spatial habitus. It aims to develop a comprehensive interpretive framework that offers a foundation for the social scientific investigation of spatial (im)mobility practices and, more broadly, spatial practices and spatial perception. Furthermore, this theoretical exploration is intended to pave the way for future discussions regarding the concept's methodological questions and potential applications. We argue that the concept of spatial habitus should be broadened to incorporate theoretical perspectives beyond the Bourdieusian tradition. Specifically, Merleau-Ponty’s phenomenology of the body, along with its subsequent elaborations, appears highly suitable for complementing and expanding the concept. Drawing on Merleau-Pontian phenomenology and its extensions, spatial habitus should be understood as embodied dispositions related to spatiality that bear the imprint of social and power relations. Reconceptualizing spatial habitus in this manner helps address the shortcomings of Bourdieusian theory: namely, its almost exclusive focus on class-based differences, its difficulty in explaining the formation and sedimentation of dispositions at the micro-level of interactions, and its tendency to merely attribute these dispositions to the characteristic conditions and constraints of social classes.
References
Berger, V. (2018). Térré szőtt társadalmiság. A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. L’Harmattan.
Bourdieu, P. (1978). Hevenyészett megjegyzések a test társadalmi észleléséről. In A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése (pp. 151–164). Gondolat.
Bourdieu, P. (1985). Sozialer Raum und »Klassen«. Leçon sur la leçon. Zwei Vorlesungen. Suhrkamp.
Bourdieu, P. (1991). Physischer, sozialer und angeeigneter physischer Raum. In Wentz, M. (szerk.), Stadt-Räume (pp. 25–34). Campus.
Bourdieu, P. (1996). Physical Space, Social Space and Habitus. Universitetet i Oslo, Institutt for sociologi og samfunnsgeografi.
Bourdieu, P. (1997). Ortseffekte (1993). In Das Elend der Welt. Zeugnisse und Diagnosen alltäglichen Leidens an der Gesellschaft (pp. 159–167). Universitäts-Verlag Konstanz.
Bourdieu, P. (2000a). Férfiuralom (1998). Gondolat.
Bourdieu, P. (2000b). Pascalian Meditations (1997). Stanford University Press.
Bourdieu, P. (2002). Társadalmi tér és szimbolikus tér (1989). In A gyakorlati észjárás. A társadalmi cselekvés elméletéről (pp. 11–29). Napvilág.
Bourdieu, P. (2005). Habitus. In Hillier, J., & Rooksby, E. (szerk.), Habitus: A Sense of Place (pp. 43–49). Routledge.
Bourdieu, P. (2009). A gyakorlat elméletének vázlata & Három kabil etnológiai tanulmány (1972). Napvilág.
Bourdieu, P. (2010a). A habitus és az életstílusok tere (1979). Replika, (72), 49–94.
Bourdieu, P. (2010b). A társadalmi tér és a csoportok keletkezése (1985). In Angelusz, R., Éber, M. Á., & Gecser, O. (szerk.), Társadalmi rétegződés olvasókönyv (pp. 165–187). ELTE.
Bourdieu, P. (2013). Outline of a Theory of Practice (1972). Cambridge University Press.
Bourdieu, P. (2018). Social Space and the Genesis of Appropriated Physical Space. International Journal of Urban and Regional Research, 42(1), 106–114. https://doi.org/10.1111/1468-2427.12534
Bourdieu, P. (2023). A reflexív szociológia eszközei (1992). In Bourdieu, P., & Wacquant, L.: Meghívás reflexív szociológiára (pp. 261–306). L’Harmattan.
Crossley, N. (2001a). The phenomenological habitus and its construction. Theory and Society, 30(1), 81–120. https://doi.org/10.1023/A:1011070710987
Crossley, N. (2001b). The Social Body: Habit, Identity and Desire. Sage.
Elias, N. (2002). A németekről. Hatalmi harcok és a habitus fejlődése a tizenkilencedik-huszadik században (1989). Helikon.
Elias, N. (2004). A civilizáció folyamata (1939). Gondolat.
Fanon, F. (2008). Black Skin, White Masks (1952). Grove Press.
Gallagher, S., & Zahavi, D. (2021). The Phenomenological Mind. Routledge.
Hadas, M. (2022). Outlines of a Theory of Plural Habitus: Bourdieu Revisited. Routledge.
Henrich, J., Heine, S. J., & Norenzayan, A. (2010). The weirdest people in the world? Behavioral and Brain Sciences, 33(2–3), 61–83. https://doi.org/10.1017/S0140525X0999152X
Hewes, G. W. (1955). World Distribution of Certain Postural Habits. American Anthropologist, 57(2), 231–244. https://doi.org/10.1525/aa.1955.57.2.02a00040
Ingold, T. (2000). The Perception of the Environment. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203466025
Ingold, T. (2011). Being Alive: Essays on Movement, Knowledge and Description. Routledge.
Istomin, K. V. (2020). Roads versus Rivers. Sibirica, 19(2), 1–26. https://doi.org/10.3167/sib.2020.190202
Istomin, K. V., & Dwyer, M. J. (2009). Finding the Way. Current Anthropology, 50(1), 29–49. https://doi.org/10.1086/595624
Lackoff, G., & Johnson, M. (2003). Metaphors We Live By. University of Chicago Press.
Lahire, B. (2003). From the habitus to an individual heritage of dispositions. Towards a sociology at the level of the individual. Poetics, 31(5–6), 329–355. https://doi.org/10.1016/j.poetic.2003.08.002
Lahire, B. (2012). A habituselmélettől egy pszichológiai szociológia felé (2001). Replika, (79), 45–66.
Mauss, M. (2000). A test technikái (1934). In Szociológia és antropológia (pp. 423–446). Osiris.
Merleau-Ponty, M. (2012a). Az észlelés fenomenológiája (1945). L’Harmattan.
Merleau-Ponty, M. (2012b). Phenomenology of Perception (1945). Routledge.
Nagy, Z. (2024). „Ma hideg van.” A hideg és a vaszjugáni hantik. In Bíró, B., & Szeverényi, S. (szerk.), Értelem és érzelem: Írások Sipőcz Katalin tiszteletére (pp. 185–203). Szegedi Tudományegyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszék.
Némedi, D. (2004). A kabil paradigma. Szociológiai Szemle, 14(3), 23–35.
Németh, K. (2023). Társadalmi tér, fizikai tér és habitus: elméleti csomópontok és kutatási irányok. Szociológiai Szemle, 33(2), 56–80. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2023.2.3
Siegel, A. W., & White, S. H. (1975). The Development of Spatial Representations of Large-Scale Environments. Advances in Child Development and Behavior, 10, 9–55. https://doi.org/10.1016/S0065-2407(08)60007-5
Tomay, K., & Berger, V. (2024a). Habitus és térbeliség viszonya a vidéki dzsentrifikáció kapcsán. socio.hu, 14(2), 129–150. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.2.129
Tomay, K., & Berger, V. (2024b). Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers. Social Inclusion, 12, 7787. https://doi.org/10.17645/si.7787
Wacquant, L. (2023). Társadalmi praxeológia. A bourdieu-i szociológia struktúrája és logikája (1992). In Bourdieu, P., & Wacquant,L.: Meghívás reflexív szociológiára (pp. 29–91). L’Harmattan.
Young, I. M. (1980). Throwing like a girl: A phenomenology of feminine body comportment motility and spatiality. Human Studies, 3(1), 137–156. https://doi.org/10.1007/BF02331805
Zsinka, F. (2023). A szegénység csapdái – Időperspektíva és térhasználat mélyszegénységben élő nők habitusában. Tér és Társadalom, 37(2), 36–61. https://doi.org/10.17649/TET.37.2.3467
Zsinka, F., & Berger, V. (2025). (Im)mobilities on the margins: a Bourdieusian approach to socio-spatial inequalities. Mobilities, 1–20. https://doi.org/10.1080/17450101.2025.2585021
