The Protection of Local Identity as an Instrument for Governing Spatial (Im)mobility
DOI:
https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.22975Keywords:
spatial (im)mobility, critical mobility studies, legal geography, local identity, governmentalityAbstract
This study examines Act XLVIII of 2025 on the Protection of Local Identity and the related municipal regulatory practices from the critical sociological perspective of spatial (im)mobility. Drawing on critical mobility studies, legal geography and the concept of governmentality, it argues that the law’s key categories — especially “local community”, “local identity”, “settlement character” and “local way of life” — are not neutral descriptive terms but normative constructions that indirectly shape the conditions of access to space, property acquisition, residence registration and settlement. The study is based on qualitative socio-legal document analysis, complemented by critical discourse-analytical perspectives and category-based coding. The analysis of the statutory framework, the implementing government decree and municipal regulations adopted in 263 settlements shows that the protection of local identity may generate regulatory patterns that do not directly prohibit mobility, but render it conditional upon social, administrative, economic, moral and spatial requirements. The study argues that the regulation can be interpreted as an instrument for reorganising access to space and local membership, with potentially unequal consequences for the settlement opportunities of different social groups.
References
Adey, P. (2017). Mobility (2nd ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9781315669298
Berger, V. (2018). Térré szőtt társadalmiság – A tér kategóriája a szociológiaelméletekben. L’Harmattan. https://btk.pte.hu/sites/btk.pte.hu/files/szociologia/Repozitory/Berger%20T%C3%A9rr%C3%A9%20sz%C5%91tt%2007.26.pdf
Blomley, N. (1994). Law, Space, and the Geographies of Power. Guilford Press.
Boros, J., & Mitrovics, Z. (2025). Kisebbségvédelem és a cigány/roma nemzetiségi oktatás aspektusai a 20. és a 21. században. In Hanák, Zs., Lengyelné Molnár, T., Révész-Kiszela, K., Simándi, Sz., Szűts, Z., & Szűts-Novák, R. (szerk.), Az oktatás időszerű narratívumai (HERA Évkönyvek XII., pp. 203–226). Debreceni Egyetemi Kiadó – Magyar Nevelés- és Oktatáskutatók Egyesülete. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.23928.35842
Cresswell, T. (2010). Towards a Politics of Mobility. Environment and Planning D: Society and Space, 28(1), 17–31. https://doi.org/10.1068/d11407
Dányi, D. (2000). A 19. század végi hazai belső vándorlás néhány jellemzője. In Történeti demográfiai évkönyv 2000. KSH Népességtudományi Kutató Intézet.
de Haas, H. (2021). A theory of migration: The aspirations–capabilities framework. Comparative Migration Studies, 9(1), 8. https://doi.org/10.1186/s40878-020-00210-4
Enyedi, Gy. (2012). Városi világ. Akadémiai Kiadó.
Fairclough, N. (2013). Critical discourse analysis: The critical study of language (2nd ed.). Routledge.
Faragó, L. (2016). Társadalmi‑területi egyenlőtlenségek. Tér és Társadalom, 30(3), 118–123. https://doi.org/10.17649/TET.30.3.2803
Foucault, M. (1991). Governmentality. In Burchell, G., Gordon, C., & Miller, P. (szerk.), The Foucault effect: Studies in governmentality (pp. 87–104). University of Chicago Press.
Foucault, M. (2007). Security, territory, population: Lectures at the Collège de France, 1977–1978. Palgrave Macmillan.
Gyáni, G. (1999). Az utca és a szalon: Társadalmi térhasználat Budapesten, 1870–1940. Új Mandátum.
Gyáni, G. (2008). Budapest – túl jón és rosszon. Napvilág Kiadó.
Horváth, S. (2004). A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros. MTA Történettudományi Intézet.
Illés, S., & Tóth, J. (2026). A jogi földrajról egy belső vándorlási példán keresztül. Comitatus: Önkormányzati Szemle, 36(256), 67–79. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2026.36-256.67
Kaufmann, V., Bergman, M. M., & Joye, D. (2004). Motility: Mobility as capital. International Journal of Urban and Regional Research, 28(4), 745–756. https://doi.org/10.1111/j.0309-1317.2004.00549.x
Kóczé, A. (2018). Race, migration and neoliberalism: distorted notions of Romani migration in European public discourses. Social Identities, 24(4), 459–473. https://doi.org/10.1080/13504630.2017.1335827
Kóczé, A. (2025). Codifying Belonging: The Legalization of Racialized Exclusion in Europe, VerfBlog, október 15., https://verfassungsblog.de/codifying-belonging/, https://doi.org/10.59704/2507072b4fdcbbcd
Kovách, I. (2012). A vidék az ezredfordulón. Argumentum.
Ladányi, J., & Szelényi, I. (2004). A kirekesztettség változó formái. Napvilág Kiadó.
Melegh, A. (2011). Globalizáció és migráció Magyarországon. Educatio, 20(2), 166–180.
Messing, V. (2025). A „Helyi önazonosság védelméről” szóló törvény alapján született helyi rendeletek nyers elemzése. ResearchGate. https://doi.org/10.13140/RG.2.2.23101.73441
Nemes Nagy, J. (2014). Térelmélet, tudománytörténet, tértudományok. Tér és Társadalom, 28(1), 173–178. https://doi.org/10.17649/TET.28.1.2609
Pomogyi, L. (2001). Szegényügy és községi illetőség a polgári Magyarországon (Jogtörténeti Értekezések 24). Osiris. https://www.szaktars.hu/osiris/view/pomogyi-laszlo-szegenyugy-es-kozsegi-illetoseg-a-polgari-magyarorszagon-jogtorteneti-ertekezesek-bibliotheca-iuridica-publicationes-chathedrarum-2001/?pg=4&layout=s
P. Szilczl, D. (2018). Bevezetés a kritikai diskurzuselemzésbe. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (3), 3–25. https://doi.org/10.20520/Jel-Kep.2018.3.3
Sheller, M. (2018). Mobility justice: The politics of movement in an age of extremes. Verso.
Sheller, M., & Urry, J. (2006). The New Mobilities Paradigm. Environment and Planning A: Economy and Space, 38(2), 207-226. https://doi.org/10.1068/a37268
Szépvölgyi, E. (2019). A szegényügy dualizmus kori rendezése, a községi illetőség jelentősége. Jogtörténeti Szemle, (3–4), 81–88.
Tomay, K., & Berger, V. (2024a) Habitus és térbeliség viszonya a vidéki dzsentrifikáció kapcsán. Socio.hu Társadalomtudományi Szemle, 14(2), 129–150. https://doi.org/10.18030/socio.hu.2024.2.129
Tomay, K., & Berger, V. (2024b). Inclusion or Exclusion? The Spatial Habitus of Rural Gentrifiers. Social Inclusion, 12, Article 7787. https://doi.org/10.17645/si.7787
Váradi, M. M. (2020). Az (im)mobilitás dinamikái vidéki terekben - szakirodalmi kitekintés empirikus kiegészítésekkel. Tér és Társadalom, 34(3), 114–141. https://doi.org/10.17649/TET.34.3.3285
Váradi, M. M., & Virág, T. (2015). A térbeli kirekesztés változó mintái vidéki terekben. Szociológiai Szemle, 25(1), 89–113.
Virág, T. (2010). Kirekesztve: Falusi gettók az ország peremén. Akadémiai Kiadó.
Wacquant, L. (2007). Territorial stigmatization in the age of advanced marginality. Thesis Eleven, 91(1), 66–77. https://doi.org/10.1177/0725513607082003
Wodak, R. (2015). The Politics of Fear. Sage. https://doi.org/10.4135/9781446270073
Zongor, G. (2026). Az önazonosság védelme, vagy valami egészen más. Comitatus: Önkormányzati Szemle, 36(256), 45–66. https://doi.org/10.59809/Comitatus.2026.36-256.45
Zsinka, F. (2024). Mobil szociológia? Az új mobilitási paradigma programja a szociológia megújítására. Szociológiai Szemle, 34(1), 83–116. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.2024.1.4
Zsinka, F., & Berger, V. (2026). Térbeli habitus és (im)mobilitás narratívái a vidéki periférián. Szociológiai Szemle, 36(1), 1–28. https://doi.org/10.51624/SzocSzemle.19165
